A hátsókerékhajtás előnyei és hátrányai

A hátsókerék-meghajtás megelőzte az elsőkerék-meghajtást az autótervezésben. A jelenlegi autóipari trend az elsőkerék-hajtású tengelyt részesíti előnyben. Ne csak a tervezési döntés okait vizsgáljuk meg, hanem beszéljünk arról is, hogy melyik meghajtó jobb a kezelés és a működtetés szempontjából. Hasonlítsuk össze az elsőkerékhajtást, az összkerékhajtást és a hátsókerékhajtást.

Tervezés

A hátsókerék-hajtást a motor elhelyezésének eltérései jellemzik. Például hátsó motoros autót nem találni elsőkerék-hajtással. Míg egy hátsókerék-hajtású autó mindenféle elrendezéssel rendelkezhet:

• Orrmotoros;
• Középmotoros;
• Hátsó motoros.

A hátsó hajtótengely használata mindegyik típusnál sajátos jellemzőkkel, előnyökkel és hátrányokkal jár. De mivel a modern világban a hátsó és középmotoros autók az exkluzív sportmodellek közé tartoznak, térjünk ki részletesebben az orrban lévő motortérrel rendelkező autókra.

Egy archaikus, hátsó motoros autó felépítése a következőképpen ábrázolható.

• Motor.
• Kuplung.
• ÁTVITEL.
• PTO hajtáslánc alkatrészei:

1. Összekapcsolás;
2. Fogazott tengelykapcsoló;
3. Első kardántengely;
4. A külső csapágy;
5. Első kardáncsukló (kereszt);
6. Hátsó kardántengely;
7. A hátsó kardáncsukló (kardáncsukló).

• Hátsó tengely főművel és differenciálművel, és:

• 8 -meghajtott féltengelyek;
• (9)-kerekek.

Működési elv

A forgattyús tengely forgása a tengelykapcsolón keresztül jut el a sebességváltóhoz, amely viszont a hajtáslánchoz kapcsolódik. A forgás a kardánegységen keresztül jut el a hátsó tengelyre. A melléktengely "belevág" a hátsó differenciálműbe, amely a kerekek és az útfelület közötti tapadási különbségtől függően a féltengelyeken keresztül elosztja a nyomatékot a kerekek között.

Jellegzetes tervezési jellemzők

Folytatva a készülékkel, hasonlítsuk össze egy hátsókerék-hajtású autó hajtásláncának kialakítását az összkerékhajtású és az elsőkerék-hajtású autókéval. Természetesen a motor, a sebességváltó és a tengelykapcsoló mindenféle konstrukcióban jelen lévő elemek.

Az elsőkerék-meghajtású gépkocsik erőátvitelének kialakítása a nyomaték átvitelét a meghajtó tengelyeken keresztül jelenti, amelyek CV-csuklókon (állandó sebességű csuklókon) keresztül kapcsolódnak a sebességváltóhoz és a kerékagyhoz. A CV-csukló lehetővé teszi a nyomaték átvitelének és a kerekek kívánt irányú elfordításának kombinálását. Ehhez az elrendezéshez nincs szükség hajtásláncra és hátsó tengely differenciálműre. A hátsó kerekek csak a kerékagyegységhez kapcsolódnak, mivel nem továbbítanak rájuk nyomatékot.

Összkerékhajtás

Az összkerékhajtáshoz az elsőkerékhajtás és a hátsókerékhajtás összes elemére, valamint egy sebességváltóra van szükség. Ez a sebességváltó osztja el a nyomatékot az első és a hátsó tengely között. A négykerék-meghajtású jármű két tengelyközi differenciálművel rendelkezik.

Különböző típusú rendszerek léteznek, egyedi jellemzőkkel és hátrányokkal. A Full Time összkerékhajtás például egy tengelyek közötti differenciálművet tartalmaz, amelynek zárása lehetővé teszi, hogy a nyomatékot a helyzetnek megfelelően osszák el a tengelyek között. Az összkerékhajtás típusát nagymértékben meghatározzák a reteszelési csatlakozási lehetőségek. A reteszelés az utastérből karral vagy gombnyomással működtethető, majd a szervohajtás elvégzi az összes szükséges manipulációt. A modern járművek különböző típusú önzáró differenciálművekkel rendelkeznek. Az összkerékhajtású autó viselkedését a blokkolás mértéke és a nyomatékkülönbség határozza meg.

Összehasonlítás az elsőkerék-hajtással

Most már tudja, hogyan működik mindkét meghajtótípus. Ezután nézzük meg a hátsókerék-hajtás előnyeit és hátrányait a konstrukciós jellemzői miatt. Általánosan elfogadott, hogy az összkerékhajtás külön áll a hátsó és az elsőkerék-hajtás közötti vitában. Mivel ez gyakorlatilag az összes olyan előny és hiányosság szimbiózisa, amellyel minden egyes meghajtó külön-külön rendelkezik. Ezért összehasonlításunkban a kétféle egykerék-meghajtású járműtípus közötti különbségekre összpontosítunk.

Hátrányok

• 

  A kardánkarima jelenléte növeli a gyártási költségeket. Természetesen ez megsokszorozza a kopásnak kitett mechanizmusok számát. Szerencsére a külföldi autógyártók tudják, hogyan kell egy kardáncsuklót nagyon megbízhatóvá tenni, ami a hazai gyártók esetében nem így van. A külső csapágyak és keresztek gyakori meghibásodása sok gondot okoz az autótulajdonosoknak. A hibás kardáncsuklók rezgéseket és kopogó hangokat okoznak, amikor elindul;

• A hátsó differenciálmű időszakos olajcserét, és egyes autóknál beállítást is igényel. A szivárgó tömítések sebességváltó folyadékveszteséget okozhatnak. A súrlódás "szárazon" gyorsan kikapcsolja a differenciálművet. A külföldi autók tulajdonosainak szerencséjére ezek a funkciók a hazai járművekben gyakrabban fordulnak elő;
• Az utastér térfogatának csökkentésére irányuló igény. Az úgynevezett kabinalagutat úgy tervezték, hogy a hajtókar alja alá illeszkedjen;
• A hajtáslánc és a differenciálmű által elősegített súlynövekedés és mechanikai veszteségek;
• A hátsókerék-hajtás rossz úszóképességű, mert a hátsó tengely nincs terhelve. Ezért a meghajtó kerekek nehezebben mozgatják az első tengelyt.

A régebbi, hátsókerék-meghajtású járműveken a hátsó felfüggesztés egy csúszásmentes gerendát használnak. Ebben az esetben a differenciálművet a hajtótengelyek egy fogazott kapcsolaton keresztül csatlakoztatják a kerekekhez. Ez a fajta kialakítás azonban gyenge komfortérzetet biztosít.

A modern hátsókerék-hajtású (valamint összkerékhajtású) járművek félig független vagy független felfüggesztéssel vannak felszerelve. Az ilyen típusú konstrukcióhoz illesztésekre van szükség, ami növeli a jármű gyártási költségeit.

Előnyök

• Jobb tengelysúlyelosztás, mivel a hátsókerék-hajtású járműben a motor hosszanti elrendezésű. Ez a súlyelosztás javítja a kezelhetőséget száraz felületen, és egyenletesebb gumikopást is eredményez;
• Több hely a motortérben. Ehhez hozzájárul a motor hosszirányú elhelyezése is. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy nagyobb motor férjen be az autóba. Ezért használják ezt a hajtástípust a nagy teljesítményű motorokkal rendelkező sport- vagy vezetői autóknál;
• Kisebb fordulási sugár (jobb manőverezhetőség). Az első kerekeket nem korlátozza az egyenlő szögű csuklók kormányzási szöge. Az elsőkerék-hajtás ebből a szempontból vesztes, mivel nem nélkülözheti a CV-csuklót;
  
• A motorból a kormánykerékre átvitt rezgés mennyiségének csökkentése. A kormányzott tengely semmilyen módon nem kapcsolódik a jármű "szívéhez";
• Nagyobb dinamikus gyorsulás jó tapadású felületeken. Gyorsításkor a jármű "guggol", így a terhelést a hátsó tengelyre helyezi át. A hátsókerék-meghajtású jármű nagyobb tapadást nyer a meghajtó tengelyen. Az elsőkerék-meghajtású autó erős gyorsításkor "tehermentesíti" a meghajtó tengelyt, ezáltal csökkentve a tapadást. Ne feledje, hogy ez az elv csúszós felületen nem működik. Ebben az esetben az elsőkerék-hajtású autó motorjának súlya, amely a meghajtó tengelyre nyomódik, dinamikusabb gyorsulást tesz lehetővé. Most már érti, miért van akkora előnye az összkerékhajtásnak az egykerékhajtással szemben.

Melyik autót jobb vezetni

A hátsókerék-hajtás előnyeit a mai napig használják az autósportban, de csak a körpályás versenyeken. Sáros és havas útfelületen való vezetéshez az elsőkerék-hajtás előnyösebb. Az összkerékhajtás ilyen körülmények között természetesen versenyen kívül van.

A polgári közlekedéshez a hátsókerék-hajtás messze nem a legjobb választás. A jármű irányítása csúszós útfelületen (nedves, havas, levelekkel borított stb.) bizonyos fokú ügyességet igényel. A hátsókerék-meghajtású járművek konstrukciós jellemzőik miatt hajlamosak a túlkormányzottságra. A gázpedál óvatlan használata az autó megcsúszását okozhatja.

Érdemes felismerni, hogy mind az elsőkerék-hajtású, mind a négykerék-hajtású autóknak megvannak a maguk sajátosságai a kormányzás tekintetében. Tehát még ha nem is a hátsókerék-hajtást választja, mindenképpen olvassa el, hogyan kell megbirkózni a csúszással.