A helyes fény- és árnyékvonal éjszakai vezetéskor nemcsak az Ön biztonságát, hanem a szembejövő járművezetők kényelmét is biztosítja. Tekintse át, hogyan működik a fényszóró-korrektor, valamint a különböző automatikus fényszögbeállító rendszerek kialakítását és működését.
Működési elv
A korrektor a fényszóró árnyékszegélyének szintjének beállítására szolgál tompított fényszóró üzemmódban. A távolsági fényszóró üzemmód esetében ez a lehetőség nem annyira fontos, mivel csak a tompított fényszórónak van egyértelmű fényhatára (a fényáram hagyományos határa élesen átmegy egy gyakorlatilag megvilágítatlan területre). A tompított fényszórónak jól meg kell világítania az utat, de nem szabad vakítania a szembejövő autósokat.
A fény- és árnyékhatár szintje a reflektor alakjától és függőleges dőlésszögétől függ. Ez utóbbi paramétert kell folyamatosan beállítani, mivel a fényszórók szöge a járműben lévő terheléstől és a terhelés eloszlásától függ. Minél jobban terhelődik a hátsó rész, annál jobban hajlik a jármű eleje. Következésképpen még a megfelelően beállított fényszórók is elvakítják a szembejövő autósokat.
Az Európában gyártott gépkocsikra vonatkozó követelmények szerint a fényszórókorrekciót szériafelszerelésként kell felszerelni minden 1999 után forgalomba helyezett gépkocsira. Az aktív felfüggesztéssel rendelkező gépkocsikra nem lehet ilyen rendszert felszerelni.
Kényszerített működésű rendszerek
A fényszóró-korrektor a műszerfalon lévő kapcsoló helyzetének megváltoztatásával működtethető. A kézi korrekciós berendezések kialakításánál használt fő működtetőszerkezet-típusok:
- Mechanikus. A szerkezetet csak lazán lehet fényszóró-korrektornak nevezni, mivel az eszköz egy, a fényszóróházba beépített állítócsavarból áll. Be- vagy kicsavarása a fényvisszaverő függőleges szögének megváltozását okozza;
- Hidromechanikus;
- Elektromechanikus;
- Pneumatikus. A pneumatikus fényszóró-korrektort bonyolultsága miatt nem használják széles körben. A rendszer manuálisan vagy automatikusan beállítható. Az első esetben a pneumatikus működtetőket a vezető a műszerfalon lévő n-állású kapcsolón keresztül működteti (leggyakrabban halogénvilágítással együtt használják). Az automatizált rendszer testhelyzet-érzékelőket, vezérlőegységet és működtető elemeket tartalmaz (xenonlámpákkal kombinálva). A fényvisszaverő helyzetét a megfelelő vezetékekben lévő légnyomás változtatásával lehet beállítani.
Hidrokorrektor
A hazai autósok ismerik ezt a rendszert, mivel az ilyen típusú kézi fényszóró-korrektorokat a VAZ 2107, 2109, 2110, 2114, "Niva", "Granta" modellekre szerelték fel.
A rendszer fő összetevői:
- 6 – a fénysugár állítógombja;
- 1 – főbeállító gomb;
- 2 – működtető henger a fényszóró reflektorra ható rúddal.
A működési elv a korrekciós rúd helyzetének beállításán alapul, egy speciális folyadéknak a vezetéken keresztül történő mozgatásával. A kapcsoló mechanikusan kapcsolódik a fő hidraulikahenger dugattyújához. Amikor az állítógombot a terelőlapok felemeléséhez működtetik, folyadéknyomás épül fel a rendszerben, amely a működtető hengereket hajtja, ezáltal kitolja a dugattyúrudat. Mivel a rendszer teljesen zárt, a gomb fordított irányú mozgatásával ellentétes hatás érhető el.
Az archaikus rendszert rendkívül megbízhatatlannak tartják. Idővel a csőcsatlakozások és a gallérok tömítettsége csökken, ami a rendszerbe beszívott levegő és az üzemi folyadék elvesztéséhez vezet.
Elektromechanikus korrektor
Az elektromos működtetésű fényszóróterelő-állító rendszer a legelterjedtebb. Az elektromos működtető egység lehetővé teszi a fényszóró fényszóró magasságának kényszerszabályozását és automatikus beállítását a tényleges vezetési körülményektől függően.
Kényszerített rendszerű eszköz:
- Műszerfal kapcsoló;
- Hajtóműmotorok;
- Vezérlőegység;
- Tápvezetékek.
A kapcsoló általában a kormányoszlop bal oldalán található, és 3-4 reteszelhető állással rendelkezik a fényszóróterelő szögének megváltoztatásához. A szervo működtető, más néven fogaskerékmotor, más néven fényszóró-korrektor közvetlenül egy olyan működtető, amelynek szárának mozgatása a fényvisszaverőt annak alsó részén támaszkodva emeli vagy süllyeszti (a fényvisszaverő felül csuklós).
Működési elv
A szervó felépítése elvileg hasonlít a központi zárrendszerben használt hajtóműmotorra. Tervezés:
- Kis egyenáramú motor mágneses gerjesztéssel;
- A motortengely forgómozgását a tengely oda-vissza mozgatására szolgáló csigahajtómű;
- Vezérlőáramkör;
- Ellenállásos típusú aktuális rúd helyzetérzékelő.
Az ECU a rúd helyzetét úgy szabályozza, hogy a működtetőre vezérlőfeszültséget kapcsol. Az elektromechanikus működtetővel ellátott fényszóró-korrektorok vezérlési logikája, tekintsük a 02-01-es ECU példáját, amelyet számos hazai autóban használnak. A vezérlőlap egyik fő alkotóeleme a fogaskerékmotor-híd áramkör, amely egy kétcsatornás műveleti erősítőn alapul. A hídáramkör egyik ága a tényleges rúdpozíció-érzékelőhöz, a másik ága pedig a vezérlőpanel bemeneti csatlakozójához van csatlakoztatva. A korrekciós működtetőre a vezérlőpanel bemenetén lévő vezérlési művelet megváltoztatásával hatnak. Ha hídeltérési hiba lép fel, a vezérlőrendszer addig szolgáltat feszültséget a működtetőnek, amíg a pozícióérzékelő csapjain lévő feszültség meg nem egyezik a vezérlőfeszültséggel. Az elektronikus vezérlőegység mindig rendelkezik a jármű fedélzeti elektromos rendszerének túlfeszültség-védelmével. Ha az elektromechanikus fényszóró-korrektor kapcsolója nem változtatja a helyzetét, a motor kikapcsolt helyzetben van.
Konkrét hibák
- Nyitott áramkör, oxid a csatlakozókon.
- A motor alkatrészeinek kopása.
- Integrált áramköri alkatrészek kiégése.
Automatikus fényszóró-korrektor vezérlőrendszerek
Az automatikus fényszóróterelő helyzetkorrekció nem igényli a vezető közreműködését a fényárnyékoló határ beállításához. A halogén fényszóróknál alkalmazott rendszer kizárólag a karosszéria helyzetén alapul, ezért nevezik úgy is, hogy Statikus.
A xenon fényforrásokkal felszerelt járműveken fejlett adaptív fényerőszabályozó rendszert alkalmaznak, amely a fénysugarat a karosszéria helyzetének beállításával egy bizonyos pozícióban tartja gyorsításkor, lassításkor, irányváltoztatáskor és göröngyös úton való haladáskor. Ennek oka, hogy a xenon fényszórók közvetlen fénye sokkal agresszívebb az emberi szem számára.
Rendszertervezés:
- A jármű hasmagasság-érzékelői;
- Vezérlőegység;
- Működtetők (hagyományos elektromechanikus hajtóműmotorok).
Érzékelő a xenon szerelőkészletből saját kezűleg.
Az alapelv a jármű hasmagasságának folyamatos leolvasása. Ez a Hall-effektuson alapuló érintésmentes érzékelőkkel történik. Általában több érzékelőt szerelnek fel a karosszéria elülső és hátsó, teherbíró elemeire. A ház tartalmazza az állórészt (mozgó elem) beépített mágnesekkel és a forgórészt (álló elem), amely a Hall-érzékelő. Az állórész egy összeköttetésen keresztül kapcsolódik a felfüggesztési alkatrészhez, így az alkatrész testhez viszonyított helyzetének bármilyen változását az érzékelő továbbítja az ECU-nak. Az ECU feldolgozza a kapott információkat, és vezérli a sebességváltó-motorok működését. A nyilvánvaló kényelem ellenére az automatikus szintezőrendszert gyakran utólagosan kézi szintezőrendszerrel szerelik fel.
A konstrukcióban csak egy ultrahangos típusú testhelyzet-érzékelő használható. Ezt a megoldást gyakran kínálják a házon belüli rendszerek alternatívájaként, amikor a xenon izzókat saját kezűleg szerelik be.
“>
